Polgár Ildikó kiállítás 1982
Fotó: Mészáros I., Somfai I.
Előszó: Vadas József
Színes borítójú katalógus, belül színes képekkel, életrajzi adatokkal. Álló formátumú, 4 oldalas.
Borítója kék háttér előtt sziklán álló, oszlopszerű, színes kerámiákkal, amelyek női alakokra emlékeztetnek.
Polgár Ildikó
keramikus
Szombathely, 1942-06-26
1960-1965: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Csekovszky Árpád. 1966: a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára; 1970 óta saját műhelyében dolgozik; 1989-ben vendégdocens a Höhr-Grenzhauseni (D) Kerámia Főiskolán, alkalmanként a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén meghívott tanár. 1973: KISZ-díj; 1977: Faenzai Kerámia Biennálé, a köztársasági elnök aranyérme; 1978: V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, a Művészeti Alap díja; 1980: VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, II. díj; 1983: a Művelődésügyi Minisztérium nívódíja; 1984: Munkácsy-díj; I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb, aranyérem; 1985: a Faenzai Kerámia Biennálé, aranyérem; 1986: Elismerő oklevél kiváló minőségért, Mino (JP); 1994: Kairói Nemzetközi Kerámia Triennálé, I. díj. ~ különös szobrokat, különös képeket készít – porcelánból. Szobrász igényű munkáit a 70-es években “idolokkal” kezdi. Technikájuk rendhagyó: porcelán-agyag intarzia, formáik visszanyúlnak a több ezer éves helládikus, kykládikus idolokhoz: a görög szigeteken föllelt, lapos, márvány istennőszobrocskákhoz éppúgy, mint az Ózd környéki Centeren talált késő rézkori, emberforma halotti agyagurnákhoz. ~ jellegzetes vonása, hogy az ősi, időtlen formákat szellemes, abszurd “csavarral” áthúzza a mába: színes csíkjaik, foltjaik egyértelműen utalnak a XX. századi nonfiguratív festészetre, sőt egynémely idolon mintha Magritte fehér keretes ablakai nyílnának, bennük a végtelen kék éggel, átúszó felhőkkel. Játékos irónia, finom, érzékeny megformálás, tűnékeny szépség jellemzi ~ hamvas pasztell színű, matt felületű idoljait, míg a 70-es évek végén indított másik jellegzetes tárgycsaládjában: a pszeudo-csendéletekben a szürreális-abszurd vonások erősödnek fel. Különös gyümölcsösládákat, gyümölcskosarakat tölt meg egyenként öntött, anyagukban színezett porcelán káposztafejekkel, krumplival, zöldségekkel, gyümölcsökkel, melléjük porcelánöntvény-kólásüvegeket állít. Abszurd uzsonna-csendéleteket rak össze tejszínhabos tortaszeletekkel, meggyűrt szalvétával, és újraöntött porcelánkannákkal, csészékkel, velük polgári teaasztalokat emel át az örökkévalóságba. Ugyanezt teszi apja tárgyainak porcelánba öntésével: asztalra dobott régi bőrkesztyűvel, kalappal – rajta újságlap, a vezércikk jól olvasható – immár örökre meggyűrt cigarettásdobozzal, arcképes igazolvánnyal, kézzel írt levéllel. Utóbbiakra az írás és a fénykép speciális fotótechnikával áttéve. ~ kidolgozza a fotó és a porcelán maradandó ötvözésének technikáját, kutatásainak, kísérleteinek eredményei a 80-as évek fotóporcelánjai. Régi családi fényképeket, írók, költők amatőrfotóit, kéziratait, 1956-os dokumentumfotókat visz át porcelánra, megalkotva a ~féle lélekidéző pszeudo-tárgyak újabb csoportját. Nagyméretű, többrészes porcelán faliképeiben összegezi a pszeudo-csendéletek és a fotóporcelánok tanulságait. Falképeinek megrendítő darabja a mozgássérült gyerekek uszodájának 100 négyzetméteres porcelánfala. Rajta régi, időrongálta porcelánbabák: sérüléseiket legyőzi, feledteti törékeny, finom szépségük.
Egyéni kiállítások
1969 • Centre Oecumenique, Genf
1977 • Pataky Művelődési Központ
1978 • Fazekas Ház, Tihany • G. Rzezby, Varsó • Színháztéri Galéria, Pécs
1979 • Téralkotás, tárgyformálás • ~, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Zwinger, Kőszeg • Nagy Balogh J. Terem
1980 • Magyar Hetek, Kuvait • G. La Loggia, Bologna • Handwerkskammer, Kassel • Művelődési Központ, Zalaegerszeg
1981 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Galerie Köster, Mönchengladbach (Német Szövetségi Köztársaság)
1982 • Műcsarnok, Budapest • Galerie Arndt, München • Magyar Kultúra Háza, Berlin
1983 • Kápolna, Boglárlelle (kat.)
1984 • B7G Galerie, Regensburg (Német Szövetségi Köztársaság)
1985 • Galerie Buntspecht, Freiburg (Német Szövetségi Köztársaság)
1986 • C. E. P. A. C. Galerie, Caen (FR)
1987 • Művelődési Központ, Nyíregyháza • Magyar Kultúra Hete, Bielefeld (Német Szövetségi Köztársaság) • Műcsarnok, Győr
1988 • Norvég Művészeti Szövetség Kiállítóterem, Osló
1989 • Iparművészeti Múzeum, Trondheim • Galerie H. Schneider, Zürich
1990 • Westerwald Museum, Höhr-Grenzhausen (D)
1991 • Museo Civico, Bassano del Grappa (OL) • Galerie Ewers, Köln • Galerie Amann, Bern
1994 • Otwarta G., Wrocław • Charlotte Hennig Galerie, Darmstadt (D)
1995 • Török Ház, Alsóörs
2002 • Hegyvidék Galéria, Budapest • Batthyány-kastély, Körmend
2003 • Porcelán Múzeum, Andene (Belgium).
Válogatott csoportos kiállítások
1970 • II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1972 • Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest
1974 • Hat fiatal iparművész, Derkovits Terem, Budapest
1976 • G. T. Lawy, Milánó • Interszimpozion, Siklós • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Faenza
1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs • Interszimpozion, Siklós • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Faenza • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris • Faenzai díjazottak kiállítása, Nagoja (JP)
1979 • Határesetek, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Handwerksmesse, München • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Sopot, Gdańsk
1980 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Faenza, Vallauris • Magyar kerámia, Hilversum (NL)
2006 • Mai Magyar Mesterművek 2006, Iparművészeti Múzeum, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Ariane M., Genf
Boymans-Benningen M., Rotterdam
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Iparművészeti Múzeum, Trondheim
Institut für Künstlerische Keramik, Höhr-Grenzhausen (D)
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kerámia Múzeum, Faenza
Kunstgewerbe Museum, Hamburg
State University of Art, Pennsylvania
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Veste, Coburg (Német Szövetségi Köztársaság)
Westerwald Museum, Höhr-Grenzhausen.
(artportal.hu)
en
