museum-digital
CTRL + Y
en
Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjtemény [EGY_51.2356]
Macska szobor (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 5 Previous<- Next->

Macska szobor

Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

Az egyiptomi szemlélet szerint az istenek - mint emberfeletti és a felügyeletük alá tartozó területen mindenható lények - pusztító és életadó arcukat egyaránt megmutathatják a halandóknak. A macskafélékre jellemző vadság és játékosság egyrészt Szahmet/Tefnut istennő vérengző, zabolátlan erejű oroszlán-énjében, másrészt a macska szelíd és simulékony természetét megjelenítő Básztet jótékony, termékenységhozó hatásában érvényesült.Az istennő mindkét aspektusa szoros kapcsolatban áll a Napistennel. A Napszem-mítosz szerint az isten lánya, aki atyja szemét testesíti meg, egy alkalommal haragjában oroszlán vagy vadmacska alakjában messzi Délre kóborolt. A Napisten a pávián alakú Thot istent küldte el érte, aki megszelídítve - macska alakban - hozta őt vissza.A szobor elegánsan visszafogott eszközökkel jeleníti meg az állat legtipikusabb vonásait, létrehozva az ülő macska ideális képét. A szobor fején található skarabeusz (a Napisten hajnali formája) alakú véset az állatnak a Napistennel való kapcsolatára utal. A szemek arany berakásosak, a két hegyikristályból készült pupilla közül csak az egyik maradt meg.A macska alakban tisztelt Básztet istennő fő kultuszhelye a Kr. e. I. évezredben a keleti Deltavidéken található Bubasztisz városa volt. Hérodotosz életteli leírást közöl az ott zajló termékenység-ünnepről. Az ehhez hasonló szobrokat, amelyek nyilván a templomban tisztelt kultusz képmást ábrázolták, votív (fogadalmi) ajándékként ajánlották fel az istennő temploma számára.Liptay Éva

Material/Technique

Bronz; arany és hegyi kristály berakásos szemek /

Measurements

15 cm

Szépművészeti Múzeum

Object from: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.