"A rankett vagy rakett a reneszánszban zenében honos kettős nádnyelves fafúvós hangszer. A 16. század végén terjedt el, és a fagott szorította ki a 17. század ...
[Tovább olvasom]
végére.
Ekkor hagyományosan négy méretben készítették, diszkant- (szoprán), tenor-alt-, basszus és nagybasszus változatokkal. Mély hangfekvése ellenére a rankett viszonylag kis méretű hangszer (a diszkant-rankett csak 11,5 cm hosszú, de legmélyebb hangja a nagy G. Ezt különleges felépítése teszi lehetővé: teste egy fahenger, melybe kilenc párhuzamos furatot fúrtak. E furatokat felváltva kapcsolták össze a hangszer tetején és alján, melynek eredményeként egy hosszú, hengeres (cilindrikus) furatot kaptak egy kompakt testben. A hangszer tehát a mai fagotthoz foghatóan mély hangja ellenére olyan kis méretű maradt, hogy elfért az ember zsebében." - (hu.wikipedia.org 05.08.2021)