Együd Árpád a Kenderessy-hez kötődő anyag rendezését még életében megkezdte, néhány bekezdést is írt hozzá, azonban befejezni már nem tudta. Egy olyan kötetet tervezett alkotni, melynek „célja a népélet használta énekek, köszöntők, s egyéb szakrális anyagok közlése”. Az anyag írógéppel írt, A/4-es oldalakon található, ponyvákban megjelent szövegeket tartalmaz, néhány kézírásos oldallal. Kevés évszám található benne, csupán 1892 és 1894.
Együd rövid jellemzése a szentemberről így szól:
„A somogyi szentes emberek legtermékenyebb énekszerzője a szőllősgyörki Kenderessy Danyi Péter Pál. Megszámlálhatalan anyagának csak egy részét közölhetjük. A legkülönbözőbb alkalmakra irt énekeket, szinte összefogta mindazt, amit a korabéli búcsús-istóriások is szereztek; hatásának fokozására legtöbb kiadványának cime után odairta az alábbi "jelmondatot": Isten kegyelméből közli a Szent kegyhelyek látogatója, Lurdi lelki zarándoklat bucsu vezetője, Római nemzetközi bizottmányi tag.”
Még úgy is, hogy Kenderessy anyagának csak egy részét ismerjük meg a kutató hagyatékából, jelentős mennyiségű énekből áll, valamint öt darab csodatörténetből, s egy archaikus népi imádságból.
A repertoár darabjainak eredetéről Együd a következőt állapította meg:
„A továbbiakba olyan énekek olvashatók Kenderessy D.P. Pál kiadásában, amelyeket részben átvett másoktól, s egyházi népénektárakból, másokat viszont somogyi öreg búcsús-asszonyaink ma is éneklenek Andocson,Segesden, Sümegen és egyéb kegyhelyeken.”
Olyan szövegeket is tartalmaz a repertoár, melyeket Együd Kenderessy saját szerzeményeiként tartott számon. Ebből arra következtethetünk, hogy Kenderessy-re is jellemző a fentebb ismertetett állítás a búcsújáró szövegek forrásait illetően.
Együd az anyag közlésére legfőképp azokat a szövegeket tartotta alkalmasnak, amelyek Kenderessy saját szerzeményei.
en
